A határon túli magyarok választójoga hosszú évek óta vita tárgyát képezi. Támogatói és ellenzői más-más szempontokat tartanak fontosnak a kérdésben, így gyakran meglehetősen parttalan a csatározás. Trianon századik évfordulója kapcsán – ha marginálisan is – ismét napirendre került a téma.

A 21. században bátran kijelenthetjük, hogy az információ birtoklása olyan hatalom, amelynek megszerzéséért egyesek akár illegális eszközökhöz is nyúlnak. Sok országban, köztük Magyarországon is van azonban egy olyan módszer, ami beférkőzte magát a hétköznapjainkba, a közösségi oldalainkra. A „fake news” mára olyan fogalommá lett, amivel mindennap találkozhatunk, a hírekről pedig nem tudva, mi igaz és mi nem. Vagy éppen ez volna a cél?

„A hibrid rezsim a demokratikus intézmények és az antidemokratikus hatalomgyakorlás vegyüléke, átmenet a demokrácia és a tiszta diktatúra között” – írja Filippov Gábor politológus sokat hivatkozott cikkében. A Freedom House a május elején publikált jelentésében hibrid rezsimnek minősítette Magyarországot.

A magyar választási rendszerben az egyéni választókerületekben csak az szerez parlamenti mandátumot, akire a legtöbb voks érkezett. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mennyit is ér a szavazat, ha nem arra a jelöltre adtuk le, aki győztesen került ki a versenyből. Azért, hogy a többi jelöltre leadott szavazatok ne vesszenek el és a választói akarat jobban leképeződjön, töredékszavazatokat építettek be a rendszerbe. Amennyiben egy párt eléri a bejutási küszöböt, az egyéniben vesztes jelöltjükre leadott szavazat kompenzációként hasznosul, viszont a győztest is hozzásegíthetik a nagyobb sikerhez. A következőkben azt mutatjuk meg, hogyan történik mindez.

A koronavírus-járvány miatt leállt a világ. Csaknem mindenki betartja a kijárási korlátozást, az élet takaréklángon zajlik. A lengyel kormány mégis elnökválasztást rendezne május 10-én, a krízis kellős közepén. Az elsőre megdöbbentő tervezet olyannyira valós, hogy a Szejm elfogadta a levélszavazásról szóló javaslatot, a Jog és Igazságosság párt pedig mindent elkövet annak érdekében, hogy Andrzej Duda újabb öt évet tölthessen el államfőként. Nézzük, mi zajlik Lengyelországban!

A Felelős Állampolgárokért Alapítvány és a Bánkitó Fesztivál Fertőzött politika címmel szervezett online vitát. Az apropót az immár hónapok óta tartó koronavírus-járvány szolgáltatta. Deutsch Tamás európai parlamenti képviselőt és Böcskei Balázs politológust Bruckner Máté kérdezte.

Ahogy több országban, úgy hazánkban is a köztársasági elnök az államfő. A titulus birtokosa kevés politikai befolyással rendelkezik, szerepe mégsem merül ki az éjféli Himnuszt követő újévi köszöntőkben.

A koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben világszerte a politikai közbeszéd frontvonalába került az alapjövedelem kérdése. Számos közgazdász, politikus, de még Ferenc pápa is úgy érzi, eljött az idő, be kell vezetni. Az intézkedés támogatói általában egészen addig egyetértenek, amíg a részletekről nem esik szó. Szerintük az alapjövedelem a társadalom legtöbb tagjának nagy segítséget jelentene, a javaslat ellenzői viszont úgy vélik, a legfontosabb problémákra nem nyújt megoldást, csupán tünetkezelésre alkalmas. Körbejárjuk, miért érdemes bevezetni, mi szól ellene, mik a politikai és a gazdasági érvek, valamint mi a realitása hazánkban és a világban.

A XVIII. századi eszményeken alapuló demokratikus államberendezkedés Európa-szerte leváltotta a múlt század elnyomó rezsimjeit. Az alkotmányos monarchiák és az uralkodói dinasztiák azonban nem tűntek el. Bár politikai szerepük egyre csekélyebb, számos országban mind jogi, mind kulturális szempontból elengedhetetlen részét képezik a közéletnek. Szimbolikus közszereplők, megjelenítik a nemzet egységét, valamint jelképes biztosítékai annak, hogy az ország dicső történelmi múltja sosem veszik feledésbe. Vagyonuk évszázadok öröksége, méltósággal végzett munkájuk, kifogástalan életvitelük eredménye. Mi történik azonban, ha hibáznak?

A közép-kelet-európai térséget március első heteiben érte el a koronavírus-járvány. Az országok kormányai talán jobban rá vannak szorulva egymás segítségére, mint valaha. De vajon van-e egy egységes válságkezelési stratégia a visegrádi négyek közt? Megnéztük!

Az, hogy a politikában érdekérvényesítés történik, nem meglepő kijelentés. Az emiatt történő befolyásgyakorlás szintén nem ad különösebb megdöbbenésre okot. Ugyanakkor ki hinné, hogy mindez szabályos keretek között is történhet? Az alábbiakban a gerrymanderinget, vagyis a választókerület-manipulációt mutatjuk be.

Elsőre szokatlanul hangozhat, amikor Törökországot és az egyenjogúságot egy lapon emlegetik. Különösen, ha valaki ismeri a török állam és az ott élő kisebbségek kapcsolatát. Van azonban egy társadalmi csoport, aminek tagjai elégedetten dőlhetnek hátra, ha ezt a szókapcsolatot meghallják.

Minden bizonnyal jelentős fordulatához ért az amerikai demokrata elnökjelölti előválasztás folyamata. A két versenyben maradt fél, Joe Biden, Barack Obama egykori alelnöke és Bernie Sanders vermonti szenátor televíziós vitában mérette meg magát. Az előválasztás győztesének ígérkező Biden leendő alelnökével kapcsolatban is fontos ígéreteket tett.

Az újonnan megjelent pandémia komoly próbatétel elé helyezi az egész világot, és miután Kína kezd kilábalni a problémákból, a közfigyelem Európára összpontosul. Körbejártuk, hogy melyik ország milyen intézkedésekkel operált eddig, és milyen következményekkel járhat a mostani próbatétel.

Az Amerikai Egyesült Államok megállapodást kötött Afganisztánnal a katonai egységek tizennégy hónapon belüli kivonásáról. A megegyezés tárgyalások megkezdésére kötelezi a tálib vezetőséget a kabuli kormánnyal, illetve az al-Kaida és a hozzá hasonló terrorszervezetek működésének betiltását is magába foglalja. Az amerikai-tálib békemegállapodásnak köszönhetően közel két évtizedes konfliktus végére kerülhet pont.

Egy olyan világnézet, ami az utóbbi években már a magyar közbeszédben is egyre gyakrabban felüti a fejét, bizonyára sokan hallották már, de csak kevesen tudják pontosan definiálni. Margaret Thatchertől kezdve, Emmanuel Macronon át, Gyurcsány Ferencig mindenki megkapta már ezt a jelzőt. De vajon mindannyian ezen gondolatok mentén alakították politikájukat?

2014 júliusában valami olyan történt Tusnádfürdőn, ami aztán az egész országra kihatott, és ismét az európai közvélemény centrumába emelte kis hazánkat. De mit is takarnak azok a szavak, melyeket Orbán Viktor miniszterelnök mondott elhíresült beszédében? Szó lesz Magyarországról, de kitekintünk a nagyvilágba is, és megvizsgáljuk, hogy mit tudunk világszinten az illiberalizmusról. Kerüljön képbe velünk!

Az előválasztásnak csaknem száz éves hagyománya van az Amerikai Egyesült Államokban. A két párt – a demokraták és a republikánusok – vezetése nem önkényesen dönt arról, melyik államban melyik politikusuk indulhat a választáson, sőt az elnökjelölt személyébe is van beleszólása a regisztrált szavazóknak. 

Mi, a blog szerzői, többnyire politológus hallgatóként már rengeteg alkalommal megkaptuk a kérdést a tanulmányainkra vonatkozóan: akkor te politikus leszel? A válasz sokadszorra is ugyanaz. A politikus és a politológus ugyanis két külön szakma, amik között ugyan van kapcsolat, de a tartalom valójában teljesen különbözik. A célunk, hogy tisztázzuk, mi az oka annak, hogy a legtöbb politikus tanácsadókkal veszi körül magát és egy tapasztalt politológus miért nem pályázna a miniszterelnöki székre.

Az utóbbi évtizedekben zajló folyamatos bővülés után hatalmas pofon érte az európai közösséget: az Egyesült Királyság kilépett az unióból. Egyelőre beláthatatlan, ismeretlen következményekkel járhat, mind számukra, mind az uniós tagországok számára. Cikksorozatunk nyitó részében az előzményeket járjuk körbe, hogy tisztább képet kapjunk az eseményekről, a későbbiekben pedig az átmeneti időszak kérdéseit elemezzük majd.